A buddhizmusban nincs lélekvándorlás
A Buddha szerint nincs bennünk semmi állandó, amit léleknek (atman) nevezhetnénk! Létezik ugyan a buddhizmusban újra testet öltés, de azt a mécses hasonlat írja le a legjobban: amikor az egyik mécses lángja meggyújtja a másikat, jelen életünk úgy szolgál okként egy következő fellobbanáshoz, testet öltéshez (már ha éppen a forma világába taszít minket a karmánk és nem valamelyik forma nélküli dimenzióba).
Az első nemes igazság félreértése és félrefordítása
Általában az első nemes igazságot a következő képen fordítják: „Az élet szenvedés”, vagy „Az élet szenvedéssel teli”. Azonban a szanszkrit dukkha szó ugyanúgy jelent tökéletlenséget, elégtelenséget is!
Az első nemes igazságot könnyű belátni, ha átgondoljuk, hogy mi okoz szenvedést:
- vágyainkat el nem érni, szenvedés
- ha elérjük a vágyottat, kiüresedést tapasztalunk, ez is szenvedés
- ha elérjük amire vágytunk, majd elveszítjük azt, az is szenvedés
- kellemetlen dolgokat megtapasztalni, szenvedés
- kellemest elveszíteni, szenvedés
Mivel minden folyamatosan változik a fizikai világunkban, ezért végső soron minden kellemes dologtól meg kell válnunk és gyakran sodor a sors kellemetlen vélt körülményeket az utunkba.
A karma helyes meghatározása
A karma szanszkritül tettet jelent. A karma tana azt jelenti, hogy minden tettnek következménye van, melynek hatása van a jelenre és a jövőre.
A karmát sokan univerzális igazságszolgáltatásként értelmezik, azonban ez egyáltalán nem igaz! Karmikusan nem létezik jó vagy rossz tett, mert az értékítéletet mi magunk alakítjuk ki a velünk történt eseményekről. A dolgok és események nem rendelkeznek ilyen belső értékekkel, azokkal a mi tudatunk ruházza fel őket! A karma működhet tükörként is (pl.: sok jó tett következménye, hosszú és egészséges élet), de működhet hajlamként is (azaz „aki” korábban sikeres volt, az a jelenben és a jövőben is sikeres lesz)!
A karmát leginkább egy sűrű szövésű hálóhoz lehet hasonlítani, melyben minden mindennel összeköttetésben áll. Bármilyen tett és ok, hatással van minden másra az egész világegyetemben.
A Théraváda eredete
Jelentése: az öregek iskolája. A buddhizmus legöregebb ága, mely a Páli kánon tanításait alkalmazza. A Páli kánon volt az első mű, mely a Buddha tanításait írásba foglalta. A Théraváda a lemondás, a világtól való elfordulás útja, azonban világiak számára is tartalmaz, egyszerű és hasznos módszereket!
A buddhizmus a középút tana
A buddhizmus a középút tana, nem csak azért, mert módszereiben elveti a szélsőséges gyakorlatokat és eszméket és a középutat követi, hanem azért is, mert célja, hogy tudatunk „középen” maradjon, ne ragadja magával se vágy, ragaszkodás, se pedig ellenszenv és harag. A Buddha szerint a szenvedés oka a három méreg: vágy/ragaszkodás, ellenszenv/harag, nem-tudás, vagy tudatlanság, mely elfedi előlünk a dolgok valódi természetét.
Mi a dolgok valódi természete?
A dolgok kettősségét az ítélkező, dualista tudatunk hozza létre, mely minden értékel. A dolgokat jónak, hasznosnak, kellemesnek, károsnak, rossznak, vonzónak vagy taszítónak érzékeljük. Ez a vonzás és taszítás irányítja érzelmeinket, gondolatainkat és cselekedeteinket, végső soron a sorsunkat.
Amikor megszűnik a dolgok feletti ítélkezés, akkor felismerjük a dolgok lényegnélküliségét, jelenségszerűségét.
Hozzászólások nem engedélyezettek, de a trackbacks és a ping elérhető.