A következő 100 év – előrejelzés a 21. századra – George Friedman 2009-ben kiadott könyve a 21. századi geopolitikai folyamatokról.
A szerző nagy fába vágta a fejszéjét, mert a 21. században sok olyan hatás érvényesül, melyek az elmúlt évszázadokban nem játszottak meghatározó szerepet: globális felmelegedés, automatizálás, nano és biotechnológia. Friedman szerint, ezek nem fognak olyan robbanásszerű változásokat elindítani, ami döntően befolyásolná a geopolitikai trendeket.
De mik is ezek a trendek, melyeket meghatározónak tart Friedman?
- a 21. század első felében a népességnövekedés lassulása, majd megfordulása
- a század második felében pedig az űr meghódítása, robot technika, energia forradalom (a megújuló átveszi a szénhidrogének szerepét)
A 21. század első felében tovább hanyatlik Nyugat Európa geopolitikai súlya, viszont megnő Japán, Törökország és a Kelet-Közép Európai térség szerepe. Oroszországra mint hanyatló hatalomra tekint, mely a 2. hidegháború (mely épp most zajlik, a Krím-félsziget annektálása óta) elvesztése után tovább hanyatlik és zsugorodik.
A 21. század második fele az USA hegemóniájáról, valamint az USA – Mexikó konfliktusról fog szólni, ugyanis a mexikói bevándorlók nagy tömegekben és egy blokkban fognak élni a déli államokban (Kalifornia, Texas, Nevada, Arizona, Új-Mexikó). Ez a konfliktus megoldhatatlan a szerző szerint és a végső kimenetelre majd csak a 22. században számíthatunk.
Oroszország újbóli lejtőre kerülése és Nyugat Európa gyengélkedése, valamint az, hogy az USA figyelme a Csendes Óceáni térség fele irányul, hatalmi vákumot eredményez Kelet Európában, mely megnöveli a térség geopolitikai szerepét.
Azonban a szerző nem számol azzal a lehetőséggel, de legalábbis nem tartja valószínűnek, hogy az Orosz – USA konfliktus háborúba torkolljon. Ugyancsak nem számol a könyv a gazdasági és klímaváltozás okozta migrációval és e jelenség kezelésével Nyugaton és szerte az északi féltekén. Nem számol azzal a lehetőséggel sem, hogy Kína úrrá lesz azokon az erőkőn mely a központosított kormányzás fenntartása ellen hatnak és ezáltal valódi kihívója lehet az Egyesül Államoknak mind gazdaságilag, mind katonailag.
Az azonban világos, hogy a fejlett világban (USA, Nyugat és Kelet Európa, Oroszország, Japán) a század közepére egyre nagyobb problémát jelentő elöregedő társadalom, hatalmas terhet fog jelenteni az állami költségvetésnek és hátráltatni fogja a gazdasági növekedést. Erre a problémára három megoldás kínálkozik:
- migráció
- születések számának radikális, nagyságrendi növekedése tíz éven belül
- automatizálás, mesterséges intelligencia
Hogy mire lesz lehetőség mire a krízis megjelenik nem tudni, mint ahogy azt se, hogy a kormányzatok melyik megoldást fogják választani és annak milyen hatásai és eredményei lesznek.
Mindent egybevetve, „A következő 100 év” gondolatébresztő könyv és mindenkinek ajánlom akit érdekel a geopolitika és a történelem.
Hozzászólások nem engedélyezettek, de a trackbacks és a ping elérhető.